Magyar: Biharugra címere

Biharugra címere csücskös talpú pajzs. Kék mezőjében kiterjesztett szárnyú ezüstszínű pelikán a melléből patakzó vérrel táplálja három kicsinyét.

Biharugra község a magyar-román határ közelségében, Békés megye északkeleti szögletében fekszik. Északon Körösnagyharsány, a Hajdú-Bihar megyéhez tartozó Körösszakál és a Fóti puszták, délről pedig Zsadány és Geszt községek határolják. Közigazgatási területe: 5287 ha. Területe sík fekvésű, amelyet a Sebes-Körös és annak holtágai érintenek, illetve szelnek át. A község megyeszékhelytől való távolsága 72 km, míg a fővárostól 260 km megtétele után lehet elérni. A településre vasútvonal nem vezet, autóbuszjárat is csak a reggeli órákban indul innen Gyulára, Szeghalomra és Debrecenbe. A községet korábban Ugrának nevezték, azonban hogy megkülönböztessék más Ugra nevű településektől, előneveket kapott, s minthogy előbb Bihar megyéhez tartozott, a Bihar előnevet őrizte meg. Az Ugray család a XV. században nyerte el birtokul, majd Gyula település törökkori elestével (1566) Biharugra hódoltsági terület lett, török uralom alá került. Az 1554. évi török defterben feljegyezték lakosait, mint akik a töröknek adóznak. Ekkor Háromugrának nevezték. A század végén 1599-ben kisnemesek kezére jutott. A XIX. század közepén Bölönyi Károly és testvérei birtokolták a határ legnagyobb részét, és Szilas-pusztán nemesi kastélyt építettek, a községben pedig nemesi kúriát. A község határának nagyobbik részét mezőgazdaságilag hasznavehetetlen szikes föld borítja. A Bölönyi család már a század elején igyekezett megválni a rossz minőségű szikesektől. Ebből a földből 1910-ben Corchus Dezső vett meg 30 kat. holdat, amelyen halastavat létesített. Az első halastavat 1913-ban helyezték üzembe, 1944-ben pedig már 900 kat. holdon folytattak halgazdálkodást. A községben a jelenlegi református parókia műemléki védelem alatt áll. A parókia épületében az 1848-as szabadságharc idején megszállt Petőfi Sándor is, ennek emlékét a ház falán elhelyezett emléktábla őrzi. A volt Bölönyi kúria épülete jelenleg az általános iskola alsó tagozatának ad otthont. Kiemelkedő jelentőségű emlékhely a község szülöttének, Szabó Pál írónak a szülőháza, amely a hét minden napján bármely időpontban megtekinthető. A könyvtár Szabó Pál népi írónak, nemzeti parasztpárti politikusnak a nevét viseli.

A tórendszeren olyan fokozottan védett madarak fészkelnek, mint a nagykócsag, kiskócsag, gulipán, nyári lúd. A téli hónapokban rendszeresen megjelenik 3-4 pár réti sas. Az őszi madárvonuláskor nagy tömegben jelennek meg a vadludak és a vadkacsák. Rendszeresen megfigyelhető 4-5 ezer nagylilik és vetési lúd, valamint 20-25 ezer tőkés réce, illetve egyéb récefajok.